A tizenhetedik varázsmondatot a lehetőségek, választások és a belőlük születő változás inspirálta.
Némi távlat és az életbe vetett bizalom nélkül az emberi nézőpont szűk látóköre határozza meg a lehetőségekhez való viszonyt. Amíg ez a beszűkült látásmód dominál, nehéz felismerni, hogy a lehetőségek világában élünk.
Kihívásokkal vagy kétségbeeséssel terhelt helyzetben pedig az utolsó, ami az ember eszébe jut, hogy mindig legalább egy lehetőséggel több van, mint ami egy szűk résen át kukucskálva beszűrődik.
A valóság pedig nem mese, hanem egy varázslatos, lehetőségekkel teli világ, ami minden aspektusában az ember szolgálatára lett teremtve és az ember teremtésének minőségét tükrözi vissza, bármi legyen is az.
Ami nem látható, az attól még ott van. Az emlékeztető varázsmondat ebben a helyzetben:
"A VÉGTELEN LEHETŐSÉGEK VILÁGÁBAN ÉLEK."
Némi távlat és az életbe vetett bizalom nélkül az emberi nézőpont szűk látóköre határozza meg a lehetőségekhez való viszonyt. Amíg ez a beszűkült látásmód dominál, nehéz felismerni, hogy a lehetőségek világában élünk.
Kihívásokkal vagy kétségbeeséssel terhelt helyzetben pedig az utolsó, ami az ember eszébe jut, hogy mindig legalább egy lehetőséggel több van, mint ami egy szűk résen át kukucskálva beszűrődik.
A valóság pedig nem mese, hanem egy varázslatos, lehetőségekkel teli világ, ami minden aspektusában az ember szolgálatára lett teremtve és az ember teremtésének minőségét tükrözi vissza, bármi legyen is az.
Ami nem látható, az attól még ott van. Az emlékeztető varázsmondat ebben a helyzetben:
"A VÉGTELEN LEHETŐSÉGEK VILÁGÁBAN ÉLEK."